tarskeresés egy férfi szemszögéből

Útkeresés

útkeresés

Miért is kezdtem el társkeresőkön ismerkedni? Amiatt ami miatt mindenki más, társra vágytam. Az elmúlt években csak a karrieremre koncentráltam előtte tanultam és lassan azt vettem észre hogy krisztusi korba lépve egyedül vagyok. nagyon egyedül. Ok ez persze nem teljesen igaz, vannak barátaim ismerősök , van hobbim nem is egy. Az a soha nem unatkozik típus vagyok, szerencsére anyagi akadálya sincs annak hogy azt tegyem amire vágyom, ha síelni támad kedvem akkor síelek ha búvárkodni akkor búvárkodom. Az elmúlt években annyit dolgoztam és tényleg csak a  munkámra koncentrálva felsővezetővé küzdöttem magam. Nem nem vagyok szerencsés ezt a szót amúgy is utálom amikor a kedves ismerősök mondják hogy én milyen szerencsés vagyok. Nem ez nem így van keményen megküzdöttem mindenért amim ma jelenleg van, de ez csak az anyagi része a történetnek és messze nem a leglényegesebb pont, mégis fontosnak tartom leírni mert ez a kis minimális szegmens a történetem szempontjából lehet majd lényeges.

Voltak nők az életemben fontosak és kevésbé fontosak, amikor feliratkoztam az első társkeresőre akkor is voltak olyan lányok akiket bármikor felhívhattam volna ha akarok csak pár óra kényeztetésre, de már nem akartam, megcsömörlöttem. Elfáradtam, társra vágytam. Napi 12 óra munka mellett nem könnyű ismerkedni, és igen itt jön hogy mindennek megvan az ára. Baráti társaságban nem találtam senkit, kedves mosolygós lányok de nem volt meg az a plussz az a szikra ami egy hosszútávú kapcsolathoz kellett volna. Ráadásul van egy mélyen rejtett spirituális oldalam, az útkeresésem ami ott van mindannyiunkban csak nem biztos hogy tudatosul, néha csak apró rejtett lámpásként mutatja az utat.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!